Fitokannabinoidok: növényi eredetű kannabinoidok

Egy hosszú szó a kartonon, késő este

Késő este, a konyhaasztalon egy karton. Az apró betűk között ott áll egy hosszú szó: fitokannabinoid. Nem terméknév. Nem mennyiség, és nem is a spektrumra utaló jelölés. Egy vegyületcsoport neve, amely nem a molekula tulajdonságairól szól, hanem arról, hogy honnan származik. A címkén ott a kannabinoid-tartalom és a tétel száma, azok konkrét adatok. A hosszú szó viszont kategória.

A csoportosítás alapja a származás

A fitokannabinoidok növényekben keletkező kannabinoidok. Ebben a rubrikában szerepel a CBD, a THC, a CBG, a CBC, a CBN és a THCV. A rendszerezés a keletkezés helyét veszi alapul, nem az egyes molekulák egyéni profilját. Ezért kerül egymás mellé olyan két név is, mint a THC és a CBD, amelyek különbsége teljesen önálló kérdés. A terpének például külön csoportba tartoznak, akkor is, ha ugyanabból a növényből származnak.

Amit egy 2005-es leltár rögzít

ElSohly és Slade 2005-ben közölt áttekintése részletesen katalogizálta a növény kémiai összetevőit [1]. Egy dolog azonnal látszik ebből a leltárból: a keverék szélesebb, mint a két legismertebb vegyület. A kannabinoidok listája tehát nem áll meg ott, ahol a köznyelv megáll, és nem a kereső két leggyakoribb rövidítése zárja le. Ez a katalógus adja a hátteret minden későbbi mondathoz, amely a kender összetevőiről szól.

Kannabigerolsav: ahol a család elágazik

A növényen belül nem készen jelennek meg a kannabinoidok. Van egy közös pont, ahonnan az út a többi felé vezet. Fellermeier és Zenk 1998-ban közölt munkája ezt a lépést írta le: egy kender eredetű enzim prenilcsoportot visz az olivetolátra, és a reakció terméke a kannabigerolsav, a tetrahidrokannabinol előanyaga [2]. A rövidítése CBGa, és a szakirodalom ezt a molekulát az egész család elágazási pontjaként nevezi meg [2].

Ez egyszerűbben is elmondható. Egy enzim, egy hozzáadott csoport, és a nyomvonal innen indul. Aki a CBG, a CBD vagy a THC nevét keresi, ugyanehhez a kiindulóponthoz ér vissza. Az elágazási pont megnevezés annyit rögzít, hogy a család többi tagja innen vezethető le [2]. A 2005-ben katalogizált összetevők sokasága pedig ugyanebből a növényből származik [1].

• Kiindulási molekula: olivetolát, amelyre a prenilcsoport kerül [2]
• Az átalakítást kender eredetű enzim végzi [2]
• A reakció terméke: kannabigerolsav, rövidítve CBGa [2]
• A közlemény a kannabigerolsavat a tetrahidrokannabinol előanyagaként nevezi meg [2]
• Ugyanez a molekula a teljes kannabinoidcsalád elágazási pontja [2]
• A közlés éve 1998, szerzői Fellermeier és Zenk [2]

Három rubrika, eredet szerint

1992, agyszövet és egy új név

A kannabinoid szó eredetileg a növényhez tapadt, a receptor megnevezése pedig ezt a szót vitte tovább. Aztán 1992-ben Devane és munkatársai agyszövetből izolált összetevőt írtak le, amely ehhez a kannabinoidreceptorhoz kötődik. A molekulát anandamidnak nevezték el [3].

Innen lett a testben termelt molekuláknak is saját rubrikájuk. A receptorok és a szervezet saját üzenetmolekulái együtt adják azt, amit a szakirodalom endokannabinoid rendszerként ír le, és amit a keresőben sokszor rövidebben, kannabinoid rendszerként írnak be. A két legrészletesebben leírt üzenetmolekula az anandamid és a 2-AG [3].

A név megjelenésének sorrendje magyarázza a mai szótárt. Előbb a növényi vegyületek és a receptor kerültek egy szóba, azután a szervezet saját molekulái. A fito- előtag a növényi eredetet, az endo- előtag a szervezeten belüli keletkezést rögzíti.

Ebből következik a szóhasználat, amelyet érdemes szét tartani. Az anandamidot és a 2-AG-t a szervezet állítja elő. A CBD, a THC, a CBG, a CBC, a CBN és a THCV a növény oldalán áll. A laboratóriumi, kutatási célra előállított vegyületek a harmadik rubrikába kerülnek. Egy mondat a kannabinoidokról tehát akkor pontos, ha megnevezi, melyik csoportról szól. Ugyanaz a szó, három különböző eredet.

Borsos illatjegy, receptornév a terpén mellett

A kender összetevői között a kannabinoidokon kívül más csoportok is szerepelnek, és közülük a terpének neve kerül legtöbbször a keresőbe. A terpének nem tartoznak a kannabinoidok listájára. Van viszont közöttük olyan molekula, amelynek kötési adata ugyanahhoz a receptorcsaládhoz vezet. A beta-kariofillén borsos jellegű terpén, amelyet a fekete bors, a szegfűszeg és a komló összetevői között tartanak nyilván, és amelynek kötése a CB2 receptorhoz kapcsolódik.

Ez a példa mutatja meg, miért az eredet és a szerkezet szerinti rendszerezés maradt érvényben. A beta-kariofillén terpén marad. A receptorkötés nem sorolja át a fitokannabinoidok közé, és a CBD vagy a CBG mellé sem kerül a listán. A két szótár egymás mellett fut: a fitokannabinoidok rubrikájában rövidítések állnak, a terpének rubrikájában vegyületnevek. A 2005-ben közölt leltár is ebbe az irányba mutat, mert a növény összetevőinek felsorolása jóval hosszabb két rövidítésnél [1].

• Vegyületcsoport: terpének, a kannabinoidok felsorolásán kívül
• Az illatleírásában szereplő jegy: borsos
• Megnevezett előfordulások: fekete bors, szegfűszeg, komló
• Kötési adat: a CB2 receptor
• A sorolás alapja a származás és a szerkezet, nem a kötési adat
• A növényi oldal két külön szótára: kannabinoidnevek és terpénnevek

Ahol a szó számmá válik: a tétel jegyzőkönyve

A rendszerezés egy dolog, az üvegen olvasható adat egy másik. A kartonon nem csoportnevek szerepelnek, hanem számok: melyik kannabinoid, mennyi, melyik tételben. A Cibdol 2014 óta formulálja és teszteli a kannabinoidokat, és minden CBD-termékéhez közli a kannabinoid-tartalmat a hozzá tartozó analízissel. Itt lesz a fitokannabinoid szóból ellenőrizhető adat, mert a listát nem egy szócikk adja, hanem a tételhez tartozó jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv sorai kannabinoidonként állnak, a spektrumjelölés pedig a kivonat típusát rögzíti.

A kifejezések, amelyek ugyanennél a kérdésnél a keresőbe kerülnek, három külön rubrikába tartoznak: vegyületnevek, előállítási lépések és kiszerelési formák.

• Teljes spektrumú CBD: a kivonat jelölése; hogy melyik kannabinoidból mennyi van egy tételben, azt a termékhez közölt analízis mutatja
• CO2 extrakció: az előállítás egy lépésére utaló kifejezés, nem a vegyületcsoport meghatározása
• CBD kapszula: kiszerelési forma megnevezése, nem vegyületnév
• Kannabinoid rendszer: a receptorok és a szervezet saját üzenetmolekuláinak együttes megnevezése [3]
• A THC és a CBD különbsége: két megnevezett fitokannabinoid összevetése, amely az eredet szerinti csoportosításból nem következik
• A CBD jogi helyzete: önálló kérdés, amelyet a vegyülettani meghatározás nem dönt el