THCP: egy 2019-ben leírt kannabinoid

Négy betű egy kannabinoidlista végén

A felsorolás úgy indul, ahogy szokott: CBD, CBG, CBN, THC. A vége felé viszont ott áll négy betű mindenféle magyarázat nélkül, THCP. Nincs mellette leírás, nincs mellette egyetlen számadat sem, csak a rövidítés. Ez a lap pontosan arra a kérdésre felel, ami ilyenkor jön: mi ez a betűszó, milyen anyagból került elő, és mit írtak le róla.

A 2019 decemberi közlés

A vegyületet 2019 decemberében közölték először, egy Cinzia Citti vezette kutatócsoport munkájában [1]. A rövidítés a tetrahidrokannabiforol névből származik. A kiindulási anyag egy olasz kannabiszfajta növényi mintája volt, a vegyület pedig a közlés előtt nem szerepelt dokumentált formában a kannabiszban [1].

Heptil, azaz hét szénatom

A szerkezeti rész rövid. A THCP oldalláncában hét szénatom áll, ez a heptil lánc [1]. Kettővel több, mint amennyi a THC oldalláncában szerepel, és a megnevezés is ebből a két szénatomból jön. A 2019-es közlés növényi anyagban írta le ezt a szerkezetet [1].

Miért kerül a lánchossz külön rubrikába

A 2019-es munka elsősorban analitikai feladat volt. Az azonosítás útja a kimutatáson és a jellemzésen vezetett keresztül, és minden további adat ebből a sorrendből következik [1]. Először tehát a mérés volt, aztán jött minden más.

Az oldallánc hossza pedig nem újonnan felbukkant szempont. A kannabinoidok szerkezetét és aktivitását vizsgáló munkákban régóta szerepel kérdésként, hogy mit rögzít a lánc hossza a molekula leírásában, és a 2019-es közlés ebbe a vonalba illeszkedik [1]. A keresőbe a legtöbben a THC és a CBD különbségét írják be, ami két vegyület összevetése; a lánchossz ehhez képest a szerkezet felőli oldal, egyetlen molekulán belül.

Van még egy réteg, ami könnyen kimarad. A savas formák önálló sorban szerepelnek, ennek ismert példája a THCA. A 2019-es közlés a neutrális vegyület mellett a hozzá tartozó savas formát is leírta, tehát nem egy, hanem két tétel került a jegyzőkönyvbe [1]. A THCP mellett a savas párja is bekerült a leírásba, ugyanabból a növényi anyagból [1].

Rubrikák a THCP adatlapján

A CB1-rész, ahogy a közleményben áll

A 2019-es közlésből a receptorkötési rész kapta a legtöbb későbbi hivatkozást [1]. A CB1 a kannabinoid rendszer egyik megnevezett receptora, és a vizsgálatokban a THCP CB1-affinitása azonos körülmények között lényegesen nagyobb volt, mint a THC-é [1]. Ennyi az, amit a közlemény ebben a részben rögzít. Az affinitás kötési mérőszám, laboratóriumi rendszerben felvett adat, és a 2019-es munka ilyen adatokat közölt [1].

• Mérési keret: azonos vizsgálati körülmények a két vegyületre [1].
• Mérőszám: a CB1-receptorhoz mért affinitás, és semmi más kimenet [1].
• Sorrend: az azonosítás analitikai lépésekkel indult, a kötési rész ezután következett [1].
• Anyag: növényi minta, egy olasz kannabiszfajtából [1].
• Két forma: a neutrális vegyület és a savas párja egyetlen közlésben [1].
• Katalógus: nálunk nincs ezzel a vegyülettel formulázott tétel.

Ami nálunk a polcon áll, és ami nem

Erre a kérdésre rövid a válasz. A Cibdol nem árul THCP-t, és a katalógusban nincs olyan tétel, amit ezzel a vegyülettel formuláztak. Nem is volt soha.

Ami szerepel: CBD, CBG és CBN, ezek szabályozói megítélése tisztább, és a katalógusban lévő CBD-formulák összeállítása, bevizsgálása 2014 óta folyik. A pipettás olajok és a CBD kapszula mellé a keresőből érkező kifejezések nagy része is ide fut. Valaki a teljes spektrumú CBD megnevezés jelentésére kíváncsi, valaki a CO2 extrakció menetére, valaki arra, hogy a CBD legális-e ott, ahol él. Ezek külön kérdések, mindegyikhez saját lap tartozik.

A terpének szintén ehhez a szókincshez tartoznak, de nem ugyanaz a vegyületcsoport, mint a kannabinoidok. Egy adott tétel névvel felsorolt tartalma pedig a hozzá tartozó analitikai jegyzőkönyvből olvasható vissza, nem ebből a szócikkből. Ez a lap növénykémiai válasz, termék nélkül.

Végigolvasható sorrend: az azonosítástól a katalógusig

1. A megnevezés feloldása: tetrahidrokannabiforol, a szövegekben rövidítve THCP [1].
2. A közlés dátuma: 2019 december, egy Cinzia Citti vezette kutatócsoport munkája [1].
3. A minta: egy olasz kannabiszfajta növényi anyaga, ebből került elő a vegyület [1].
4. A státusz a közlés előtt: a kannabiszban addig nem dokumentált molekula [1].
5. A szerkezet: hét szénatomos, heptil oldallánc, kettővel több szénatom, mint a THC láncában [1].
6. A név logikája: a két további szénatom adta a megnevezést [1].
7. A két forma: a neutrális vegyület és a hozzá tartozó savas forma, a savas oldal ismert példája a THCA [1].
8. A munka jellege: elsőként analitika, kimutatás és jellemzés [1].
9. A kötési rész: CB1-affinitás, azonos körülmények között lényegesen nagyobb, mint a THC-é [1].
10. A katalógus sora: nálunk CBD, CBG és CBN szerepel, THCP-vel formulázott tétel nincs.