Farnezén: szeszkviterpén zöld almás illatjeggyel

Amit a farnezén név lefed

Kezdjük a képletnél. A farnezén szénhidrogén: a molekulájában szén és hidrogén van, más elem nem. Az összegképlete C15H24. Tizenöt szénatom, huszonnégy hidrogénatom, ennyi. Ez a tizenöt szénatomos váz sorolja a vegyületet a szeszkviterpének közé, vagyis a terpének egyik alcsoportjába.

A szeszkviterpén megnevezés a szénváz méretéről szól, nem illatról és nem növényről. A név tehát osztályozás, kiindulópont, nem leírás.

A farnezén szó ráadásul nem egyetlen molekulát jelöl, hanem izomercsaládot. Több szerkezet tartozik alá, ugyanazzal az összegképlettel, eltérő atomelrendezéssel. Ebből következik, hogy két adatlap ugyanennél a névnél kicsit más számokat közölhet, és hogy érdemes megnézni, melyik izomerről esik szó.

Az illatleírásban a zöld alma áll elöl, alatta fás alaphang. A leírás sorrendje beszédes: előbb a gyümölcsös jegy, utána a fa. A forráspont közölt értékei kb. 250 °C körül csoportosulnak, forrásonként eltérő számokkal; az izomerkérdés is benne van ebben a szórásban. Egyetlen kerek szám tehát nem írja le a helyzetet, egy nagyságrend viszont igen.

Az előfordulás szélesebb, mint amit a kenderrel kapcsolatos említések sugallnak. Russo 2011-es áttekintése [1] az illékony frakció tagjai között tartja számon a farnezént, és olyan növényeknél is, amelyek botanikailag nem közeli rokonai egymásnak. A szeszkviterpének körében ez nem kivétel, hanem a megszokott kép. A hétköznapi növények között tehát elterjedtebb, mint amennyit a kannabiszos névsorok mutatnak belőle.

Egy dolog nem szerepel ezen a lapon: mennyi farnezén van egy adott tételben. Az ilyen szám mindig a konkrét analitikai jegyzőkönyvhöz tartozik, nem a molekula általános leírásához, és tételenként változhat.

Farnezén és farnezol: egy oxigénatom a különbség

A két név egyetlen betűben tér el. A molekulák nem. A farnezol egy hidroxilcsoportot visel, és ettől alkohol lesz belőle; az összegképlete C15H26O. Ugyanaz a tizenöt szénatomos váz, mellette egy oxigén és két további hidrogén. Az egy betű a névben tehát egy egész atomcsoportot takar.

Az illatleírás követi ezt a különbséget. A farnezénnél a zöld alma és a fás alaphang szerepel, a farnezolnál lágyabb, virágosabb irány. Egy funkciós csoport, két másképp leírt szag.

A két név azért kerül gyakran egymás mellé, mert a kémiai rendszerezésben is szomszédos sorokban áll: közös váz, más funkciós csoport. A farnezol neve is ezt tükrözi, az -ol végződés az alkoholokra utal. Ez a rendezőelv előbb van, mint az illatjegyek felsorolása.

Miért nehezebb a farnezol molekulája

Írja egymás alá a két összegképletet, és kiolvasható: C15H24 és C15H26O. A hidrogénszám 24-ről 26-ra nő, és megjelenik egy oxigénatom, amely a farnezénben egyáltalán nincs jelen. Ez a plusz massza teszi a farnezolt a nehezebb molekulává. Ugyanez a plusz csoport az oka annak is, hogy a farnezén tiszta szénhidrogénként írható le, a farnezol viszont alkoholként.

Ami a farnezolnál nem szerepel itt: forráspontérték. A farnezénnél ott van a kb. 250 °C körüli irodalmi csoport, a farnezol mellé ez a lap nem tesz hőfokot. Két név, két különböző adatsűrűség.

A névrend máshol is fontos. A kannabinoidok nevei külön névsort alkotnak, és sem a farnezén, sem a farnezol nem szerepel közöttük. A kannabinoid rendszer megnevezés pedig már megint más rubrika, önálló szócikkel.

Nyolc bejegyzés a farnezén mellé

1. Vegyületcsoport. A farnezén szeszkviterpén, vagyis a terpének nagy családján belüli tizenöt szénatomos vegyület. Ez a besorolás a szénváz méretéből jön.
2. Összegképlet. C15H24, azaz tizenöt szénatom és huszonnégy hidrogénatom. Oxigén nincs a molekulában, ezért szénhidrogénként írható le.
3. A név hatóköre. Nem egyetlen szerkezetet takar, hanem izomercsaládot: több molekula fut ugyanezen a néven, azonos képlettel, más atomelrendezéssel. Emiatt a farnezén melletti adatok izomerspecifikusak.
4. Illatleírás. Elöl a zöld alma jegye áll, alatta fás alaphang. A sorrend a leírás része, nem díszítés.
5. Forráspont. A publikált értékek kb. 250 °C körül csoportosulnak. A pontos szám izomertől és forrástól függ, ezért szerepel mellette a körülbelül.
6. Előfordulás. Russo 2011-es áttekintése [1] az illékony frakció tagjai között sorolja fel, és olyan növényeknél is, amelyek egymásnak botanikailag nem közeli rokonai. A szeszkviterpéneknél ez nem különös eset.
7. A szomszédos név. A farnezol hidroxilcsoportot visel, összegképlete C15H26O, és nehezebb molekula a farnezénnél. Az illatleírása lágyabb, virágosabb.
8. Ami már nem molekulaadat. A CO2 extrakció egy eljárás megnevezése. A teljes spektrumú CBD a kivonat jelölésére szolgál. A CBD kapszula kiszerelési forma. Azt a kérdést pedig, hogy egy adott országban legális-e a CBD, jogi szövegekből lehet végigolvasni, nem illatprofilokból.
9. Amit egy tétel jegyzőkönyve mutat. Mennyiségi adat csak konkrét vizsgálati jegyzőkönyvből olvasható ki, tételenként. Ez a lap a molekulát írja le, nem egy adott üveg tartalmát.

A két név egymás mellett, adatonként