Teljes spektrum, széles spektrum, izolát: mit rögzít az analitika

Ami a kannabidiol mellett a kivonatban marad

A kender nem egyetlen molekulát termel. Az ElSohly és Slade szerzőpáros 2005-ben közölt kémiai leltára [1] összetett keverékként írja le a növény alkotóit: természetes kannabinoidok, terpének és további növényi anyagok egymás mellett. Innen indul a három spektrumjelölés, és innen érthető meg mind a három. A kérdés minden esetben ugyanaz: ebből a keverékből mennyi kerül át a kész kivonatba, és mi az, ami a feldolgozás után már nem szerepel az analitikában. A megnevezés tehát az összetételről beszél, nem a kannabidiol mennyiségéről. Ezért lehet két üvegen ugyanaz a százalék, miközben a hozzájuk tartozó mérési eredmények eltérnek. A százalék a kannabidiolra vonatkozik. A jelölés arra, ami mellette áll. Aki ezt a két adatot külön olvassa, jóval kevesebbet találgat a polc előtt.

Kannabinoidok és terpének, ugyanabból a szövetből

A kannabinoidok a kender jellegzetes vegyületcsoportja, a terpének pedig az illékony, szagolható rész. A 2005-es leltár [1] mindkettőt a keverék részeként veszi számba, a többi növényi anyaggal együtt. Egy kivonat ezért soha nem egyetlen tétel a listán, hanem annyi komponens, amennyit az eljárás átvisz. Ha a mérési jegyzőkönyvben a kannabidiol mellett CBC, CBG, CBN vagy CBDA is szerepel, az adat, nem szófordulat. És ha nem szerepel, azt is ugyanaz a dokumentum mutatja meg. Ennyi a spektrumjelölések tartalma: hol húzza meg a gyártás a határt, és mi látszik ebből a papíron. A kannabinoid rendszer saját molekulái külön téma, azokkal az 1998-as munka [2] foglalkozott.

A három jelölés sorrendben: teljes, széles, izolát

A teljes spektrumú CBD azt rögzíti, hogy a kivonatban a kannabidiol mellett a növény más vegyületei is jelen vannak, abból a keverékből, amelyet a 2005-es leltár [1] leír. A széles spektrumú jelölés annyit mond, hogy egyetlen molekulánál több komponens szerepel a készítményben, a pontos kör viszont tételenként változik, és a hozzá tartozó analitikában olvasható. Az izolát a másik végpont: egyetlen vegyület, minden más nélkül. Ez a sorrend nem minőségi rangsor. Három különböző összetételi kép, három különböző mérési lap. A három szó tehát a szűkítés mértékét jelöli, semmi többet. Innen jön a leggyakoribb félreértés is. Egy 10 %-os izolátolaj és egy 10 %-os teljes spektrumú olaj kannabidiol-tartalma azonos, a két analitika mégis eltér egymástól. A polcon ez a különbség nem látszik, a jegyzőkönyvben igen. A „teljes” szó nem a töménységre utal, hanem arra, hogy mi került a kannabidiol mellé.

Ahol az izolát elválik a kivonatoktól

Az izolát esetében a lista rövid, és éppen ez a lényege: aki egyetlen megnevezett vegyületet keres, annak ez a jelölés ad választ. A kivonatoknál a lista hosszabb, ezért ott a tételhez tartozó dokumentum nélkül nem lehet végigolvasni, mi van benne. A megnevezés a kategóriát adja meg. A tartalmat a mért profil. A címkén szereplő szám mindkét esetben ugyanarra a molekulára vonatkozik, ezért két üveg összevetése két jegyzőkönyv összevetését jelenti. Ez a munka öt percbe belefér, és utána nincs mit kitalálni. És ez a különbség végig ugyanaz marad, akármelyik kiszerelésről van szó: pipettás olajról vagy CBD kapszuláról.

Egy 1998-as megfigyelés és egy 2011-es felvetés

Az entourage-hatás kifejezés nem marketingszóként született. A szó eredete laboratóriumi, nem polcra írt fordulat. Ben-Shabat és munkatársai 1998-ban közölt munkájában [2] olyan endogén zsírsav-glicerol-észterekről van szó, amelyek önmagukban nem mutattak aktivitást, a 2-arachidonoil-glicerol kannabinoid aktivitása viszont a jelenlétükben nagyobb volt. A szerzők ehhez a megfigyeléshez kötötték a kifejezést. Fontos részlet, hogy ez a vizsgálat a szervezet saját molekuláival foglalkozott, nem növényi kivonattal. A növényi vegyületek kérdése 2011-ben került külön áttekintésbe. Russo munkája [3] a növényi kannabinoidok és a terpenoidok együttes szerepét vetette fel, fitokannabinoid-terpenoid szinergiaként, a feltételezett kölcsönhatási helyek megnevezésével. Felvetés, nem lezárt kérdés. A címkén szereplő adatok ettől függetlenül állnak: azok mérési eredmények. Az 1998-as és a 2011-es közlemény két külön kérdést mér: az egyik a szervezet saját anyagait, a másik a növényi vegyületek feltételezett együttműködését [2][3].

Amit a 2011-es áttekintés megnevez

A 2011-es szöveg [3] a kannabinoidok és a terpének együttes szerepét járja körbe, és megnevezi azokat a pontokat, ahol a két vegyületcsoport kölcsönhatása felvetődik. Ez a szint annyit ad, amennyit egy áttekintés adhat: felsorolt lehetőségeket, nem tételes mérést egy konkrét üvegben. A két dolog külön sorban lakik. A jegyzőkönyv a kannabidiolt, a CBC-t, a CBG-t, a CBN-t és a CBDA-t mérve rögzíti, a szakirodalom pedig azt írja le, milyen kölcsönhatásokat vetettek fel [3]. A terpének 2011-es szerepe így fogalmi keret, a formula összetétele pedig adat. Ezért szerepel ebben a szócikkben évszám a kifejezés mellett, és nem ígéret. Ennyi áll írásban, és pontosan ennyi.

Összetétel, THC-adat és a hozzá tartozó dokumentum

Két üveg, ugyanaz a százalék

Tegyük egymás mellé a két üveget. Az egyikben 10 %-os izolátolaj, a másikban 10 %-os teljes spektrumú olaj. A kannabidiol mennyisége azonos. A 10 % mindkét esetben a kannabidiolra vonatkozik, nem a kivonat teljes vegyülettartalmára. A hozzájuk tartozó analitika viszont más képet ad, mert a teljes spektrumú kivonatban a kannabidiol mellett további mért vegyületek is szerepelnek. A „teljes” szó tehát az összetételi listát írja le, és nem azt jelenti, hogy egy termék töményebb. Ez az a pont, ahol a legtöbb félreértés keletkezik, és ez az, amit a százalék önmagában nem árul el.

A Cibdol 2.0 formulájánál ez a lista standardizált: CBD, CBC, CBG, CBN és CBDA. A szélesebb profil mért adat, nem feltevés, és a kartonon is ebben a bontásban szerepel: szélesebb kivonat, a megnevezett kannabinoidokkal. Aki tehát azt kérdezi, mennyivel „több” a teljes spektrumú változat, a válasz nem egy nagyobb szám, hanem egy hosszabb lista. Két külön adat, két külön rubrika.

Ebből következik a gyakorlati része is. Két készítmény összehasonlítása nem a marketingszavak, hanem a jegyzőkönyvek összevetése. Ugyanaz a százalék még nem ugyanaz a kivonat. És ugyanaz a megnevezés sem jelenti automatikusan ugyanazt az összetételt, mert a mért kör tételenként változhat. A pipettás üveg címkéje és a hozzá tartozó tételszám együtt olvasható, és ez a kettő jelöli ki, mit tart valaki a kezében. A számot a címkéről kell elolvasni, a profilt a jegyzőkönyvből. Ebben a sorrendben.

Címke elöl, tételjegyzőkönyv utána

A sorrend egyszerű, és a Cibdolnál 2014 óta ugyanez: elsőként a címke, azután a tételhez tartozó jegyzőkönyv. A címke megadja a kategóriát és a százalékot. A jegyzőkönyv megadja a mért profilt, a kannabidiol mellett a megnevezett kannabinoidokkal. Ez a két lépés együtt válaszol arra, hogy teljes spektrumú, széles spektrumú vagy izolát készítmény van-e a kézben, és milyen mérési adatok tartoznak hozzá.

A THC-adat is itt keresendő, az egyező tételszámú jegyzőkönyvben. Több koncentrációnál ez a sor azt rögzíti, hogy a THC nem kimutatható, a legnagyobb koncentrációnál 0,03 % szerepel. Ez a két lehetőség, és mindkettő a papírról olvasható le, nem a doboz szövegéből. A jelölés és a mért érték nem cserélhető fel egymással. A kartonon a szélesebb kivonat megnevezése áll, a CBD, CBC, CBG, CBN és CBDA felsorolásával, 2.0 formulaként. Ez a bontás annyit ad, amennyi mérve van. Amit a karton nem sorol fel, azt a jegyzőkönyv sem feltételezi.

A téma körül más kifejezések is felbukkannak a keresőben: a THC és a CBD különbsége, a szén-dioxidos extrakció, a kannabinoid rendszer, a terpének, vagy a CBD jogi státusza. Mindegyik önálló kérdés, önálló dossziéval. A spektrumjelölés ezek közül csak egyet válaszol meg: mi került a kannabidiol mellé, és hol nézhető meg a mért érték. Ennyi a teljes olvasási munka. Két dokumentum, egy tételszám, néhány sor. És ha valaki egyetlen szempontot visz magával, az legyen a tételszám egyeztetése. Utána már nem a szóhasználat dönt.