Pszichoaktív a CBD? Szavak és mért adatok

Két szó, amelyet a köznyelv egyként használ

Két kifejezés kerül elő szinte minden CBD-ről szóló beszélgetésben, és többnyire ugyanabban a jelentésben. Az egyik a pszichoaktív. A másik az intoxikáló. A kettő nem ugyanaz, és a különbség nem stilisztikai finomság: ez dönti el, hogy egy mondat pontosan mit állít.

A pszichoaktív jelző szótári értelemben annyit rögzít, hogy egy molekula az elmére hat, vagyis van befolyása a mentális állapotra. A köznapi példa a kávéban lévő koffein. Az intoxikáló megnevezés szűkebb: az érzékelés, a gondolkodás és a mozgás kivitelezésének mérhető romlását jelöli, a hozzá tartozó iskolapélda az alkohol, a kontrollált körülmények között mért teljesítményromlásra pedig Huestis 2007-es emberi farmakokinetikai áttekintése ad adatot [1]. A két szó tehát nem cserélhető egymásra.

A táblázat harmadik és negyedik sorát érdemes egymás mellett olvasni. A THC és a CBD különbségét kereső kérdések itt válnak szét: az egyik oldalon egy megnevezett kötőhely és egy megnevezett hatásmód áll, a másikon ennek a hatásmódnak a hiánya. A kannabinoidok között éppen ez a mechanizmusbeli eltérés az, amit a publikációk tételesen leírnak.

A gyakorlatban a szóhasználat ott bukkan fel, ahol valaki egyetlen jelzőből próbál következtetést levonni. Egy adat nem lesz pontosabb attól, hogy melyik szót írják mellé. Az adat a vizsgálat felépítéséből jön: kik vettek részt, mit mértek, milyen körülmények között. A jelző ehhez képest csak címke a dosszién.

A kötőhelytől a mért adatig

A kérdés hátterét a kannabinoid rendszer receptorainak megnevezései adják, és ezen belül egyetlen fehérje neve tér vissza minden alkalommal. Ez a CB1. Az alábbi sorrend azt követi, hogyan jutunk el egy receptor megnevezésétől a kontrollált körülmények között felírt mérési eredményekig.

1. A CB1 a kannabinoid receptorok egyes típusának rövidítése, a hozzá tartozó szakterület pedig a kannabisz farmakológiája.
2. Ugyanezek a receptornevek adják a kannabinoid rendszerről szóló leírások alapszókincsét, tehát a kérdés nem a növénynél, hanem egy megnevezett fehérjénél kezdődik.
3. A delta-9-tetrahidrokannabinol, rövidítve THC, a CB1 ortoszterikus kötőhelyén agonistaként kötődik: a leírás szerint bekapcsolja a receptort.
4. Huestis 2007-es emberi farmakokinetikai áttekintése az inhalált THC-ról a gyors megjelenést, majd a plazmaszint emelkedő és lefelé tartó szakaszát rögzíti [1].
5. Ugyanez az áttekintés a plazmaszint és a kontrollált körülmények között mért teljesítményromlás összefüggését is leírja [1].
6. A kannabidiol ugyanabból a növényből származik, mint a THC, a mechanizmus viszont nem ugyanaz: klasszikus ortoszterikus CB1-agonizmus nem szerepel a leírásában.
7. Babalonis és munkatársai 2017-es közleménye emberi résztvevőkkel, kontrollált körülmények között, a szakterületen szokásos mérőeszközökkel készült, és a hatóköre konkrét, határolt [2].
8. A tolerálhatóság kérdésében Iffland és Grotenhermen 2017-es összefoglalója a hivatkozási pont [3].

A nyolcadik pont után nincs kilencedik. A felsorolás pontosan addig tart, ameddig a hivatkozott munkák elérnek. Ami ezen túl következik, az már nem adat, hanem szóhasználat, és onnantól a mondat szerkezete dönt, nem a mérés.

Ebből a sorrendből két dolog következik. Az első: ha valaki azt kérdezi, miért kerül elő a CB1 minden ilyen beszélgetésben, a válasz egy kötőhely és egy hatásmód, nem egy hangzatos jelző. A második: a kannabidiolról szóló mondatok nem ugyanabból a rubrikából jönnek, mint a THC-ról szólók, mert a mechanizmus leírása sem ugyanaz.

Amit az emberi vizsgálatok papíron rögzítenek

A szóhasználati vita és a mérési eredmény két külön dosszié. Az egyikben jelzők vannak, a másikban résztvevőszám, vizsgált mennyiség és végpont. A kannabidiol esetében ez a második dosszié nem nagy, viszont nem is üres, és ami benne áll, az visszakereshető.

A 2017-es közlemény hatóköre

Babalonis és munkatársai 2017-ben emberi résztvevőkkel, kontrollált körülmények között, a szakterületen szokásos mérőeszközökkel dolgoztak [2]. A hatókör ennél a munkánál konkrét és határolt: egy megadott felépítés, megadott mérőeszközök, megadott résztvevői kör. Ami ezen a kereten kívül esik, arról a közlemény nem közöl adatot, és nem is szánta ilyennek magát. A tolerálhatóság kérdéséhez külön hivatkozás tartozik, Iffland és Grotenhermen 2017-es összefoglalója [3]. Két önálló forrás, két önálló kérdés. Egyik sem helyettesíti a másikat, és egyik sem terjed túl a saját keretén.

A nyitott kérdés is közlés

A szakirodalom nyelvén a „nincs igazolva” ugyanolyan pontos állítás, mint az „igazolva van”. A kettő nem ugyanannak a mondatnak a halványabb és a határozottabb változata: mindkettő ugyanilyen élesen jelöli, meddig tart a leírt tudás. Ezért érdemes bármelyik hivatkozás mellett három adatot kikeresni: a résztvevők számát, a vizsgált mennyiséget és a mért végpontot. Ez a három tétel megmutatja, mire terjed ki egy eredmény és mire nem. Egy állítás terjedelme ugyanis pontosan annyi, amennyit a vizsgálat felépítése megenged, se több, se kevesebb. Ha a három adat közül egy sem szerepel egy mondat mellett, akkor a mondat nem eredményről szól, hanem szóhasználatról.

Ahol nem a jelző dönt, hanem a mért érték

A hétköznapi beszédben a jelzők vitáznak egymással, a hatósági szövegekben viszont számok és nevek állnak. Ez a különbség az, ami miatt a kérdésnek két rétege van: egy nyelvi és egy dokumentációs. A második réteg az, amelyik ellenőrizhető.

Amit a jogszabályok nevesítenek

Az Egyesült Királyságban, az EU-ban és máshol is két dolog a jogi kapaszkodó: a mért THC-tartalom és a nevesített szabályozott anyagok listája. A köznyelvi „pszichoaktív” jelző ezekben a szövegekben nem hivatkozási pont. Ezért az sem szóhasználati kérdés, hogy legális-e a CBD, hanem dokumentációs: mit mutat a mért tartalom, és szerepel-e egy anyag neve a felsorolásban. A kiszerelés ezen nem változtat. A pipettás olaj és a CBD kapszula ugyanezen a két tételen fordul meg, mert a jogi szöveg a milligrammot és a nevet keresi, nem a mellékneveket.

Címkeoldali rubrikák

Az előállítási eljárás megnevezése, mint a CO2 extrakció, a spektrumjelölés, például a teljes spektrumú CBD, valamint az összetevők sorában szereplő kannabinoidok és terpének nevei mind külön rubrikák a termékdokumentációban. Ezek a rubrikák a szóhasználati kérdésre nem adnak választ, viszont sorról sorra végigolvashatók. A Cibdol 2014 óta dolgozik kannabinoidokkal, és a katalógus minden tételéhez saját analitikai jegyzőkönyv tartozik, amelyben a mért THC-tartalom külön sorban szerepel. A jelző státusza ennek az időszaknak a nagy részében vitatott volt. A jegyzőkönyv sorai közben ugyanazt közlik, mint az első naptól: nevet, mennyiséget, mértékegységet.