Miért nehéz számmá tenni az önjellemzésen alapuló állapotokat

Mérleg, vérminta, önjellemzés

1. A testsúly leolvasható egy mérlegről. A kannabidiol plazmakoncentrációja kimutatható egy vérmintából, a mintavétel időpontjához kötve. Az az állapot viszont, amelyet valaki önmagán érzékel, egyik úton sem lesz mérőszám: nincs hozzá mérleg, és nem olvasható ki egyetlen laborlapból sem, ezért kap saját kategóriát a klinikai kutatásban is [1].
2. Ebből következik a besorolás. Az önjellemzésen alapuló rubrikában az adat forrása a résztvevő saját osztályozása, nem egy műszer kijelzője. Colloca és Barsky 2020-as áttekintése éppen az ilyen, résztvevők által osztályozott kimeneteknél rögzíti a placebo és a nocebo jelenség legnagyobb mértékét [1].
3. Amit a vérminta megad: koncentráció, időpont, mértékegység. A kannabidiol emberi farmakokinetikájáról 2018-ban közölt szisztematikus áttekintés ilyen mérésekből áll össze, és a plazmaszinteket a hozzájuk tartozó vizsgálati körülményekkel együtt sorolja fel [2].
4. Amit ugyanez a vérminta nem ad meg: azt a sort, amelyet a résztvevő töltött ki magáról. A kétféle adat egymás mellé kerülhet egyetlen jegyzőkönyvben, de nem ugyanaz a mérőszám, és nem is helyettesíti egymást [2].
5. A kérdés alakja is számít. A „mennyi van a vérben” típusú kérdésre analitikai módszer felel, a „milyennek osztályozza magát” típusúra egy skála, amelyet a résztvevő jelöl be, és ez a különbség végigfut az egész emberi szakirodalmon [1][2].
6. A receptorok oldaláról Huestis 2007-es összefoglalása ad emberi farmakokinetikai leírást. Ott a kannabidiol és a THC kannabinoid receptorokkal való kapcsolódása külön sorban áll, vagyis a két molekula adatai nem futnak össze [4].
7. A biztonsági szakirodalomban Iffland és Grotenhermen 2017-ben megjelent szemléje az emberi adatokat gyűjti egybe: felügyelt vizsgálatokban feljegyzett megfigyeléseket, mindig a beadás körülményeivel együtt [3].
8. A státusz tisztázása is idetartozik. A résztvevő osztályozásán nyugvó kimenetek nem a vizsgálati felépítés széljelenségei és nem ritka különesetek, hanem a klinikai kutatás rendes anyagához tartoznak, és a 2020-as áttekintés is így vezeti őket [1].
9. Ez a lap három ponton mozog: miért nehéz egyetlen szóval felelni egy önjellemzésen alapuló kérdésre, milyen felépítésű vizsgálatok tartoznak ehhez a kérdésalakhoz, és meddig jut ma a kannabidiol emberi szakirodalma.
10. És amit nem tartalmaz: mért értéket magára az érzékelt változásra. A négy idézett munka sem közöl ilyen számot, mert mindegyik más tárgyat mér [1][2][3][4].

Négy közlemény, egymás alatt

1. Millar és munkatársai 2018-as szisztematikus áttekintése a kannabidiol emberi farmakokinetikáját szedi rendbe. A közölt plazmaszintek mellett a legfeltűnőbb eredmény nem egy átlag, hanem a résztvevők közötti nagy eltérés: azonos mennyiség mellett is szétszaladnak a mért értékek [2].
2. Ugyanez az áttekintés megnevezi azokat a körülményeket, amelyek a mért szinteket mozgatják: a formuláció, a beviteli út és az étkezés [2]. Három tétel, amely nélkül egy plazmaszám önmagában keveset mond.
3. Iffland és Grotenhermen 2017-es szemléje emberi adatokra épül. A felügyelt vizsgálatokban rögzített megfigyelések és a beadás körülményei szerepelnek benne, tételesen, a hozzájuk tartozó vizsgálati keretekkel [3].
4. Huestis 2007-ben közölt munkája az emberi kannabinoid-farmakokinetikát írja le. Innen való az a sor, amely a kannabidiol és a THC kannabinoid receptorokkal való kölcsönhatását egymástól elválasztva mutatja be [4].
5. Colloca és Barsky 2020-as áttekintése a placebo és a nocebo jelenséget írja le a klinikai kutatásban. A legnagyobb mértéket a résztvevők által osztályozott kimeneteknél rögzíti, tehát pontosan ott, ahol az adat egy ember jelöléséből keletkezik [1].
6. A THC és a CBD különbsége ebben a rácsban két külön adatsor. Az egyik a receptorkapcsolódásról szól Huestis 2007-es leírásában [4], a másik jogi jellegű: a termékek esetében a THC a törvényi határérték alatt marad, és ezt a tételes jegyzőkönyv mutatja meg.
7. A bizonyítási szintek nem keverednek. A laboratóriumi kötési adat, a felügyelt vizsgálatban feljegyzett megfigyelés és a résztvevő által kitöltött skála három különböző rubrika, akkor is, ha egyetlen áttekintésben állnak egymás alatt [1][3].
8. Amit egyik közlemény sem tartalmaz: mért adatot arra, hogy egy önjellemzésen alapuló állapot egy adott mennyiség mellett létrejön-e. Ilyen szám nincs a négy hivatkozott munkában [1][2][3][4].
9. Az egyenes felelet ezért rövid. A kívánt minőségű bizonyíték ma nem áll rendelkezésre, és ha egy márka ennek az ellenkezőjét közli, azt egyetlen publikált emberi vizsgálat sem támasztja alá [1][2][3].

Amit a vakítás elkülönít

A vakított vizsgálatban a résztvevő nem tudja, melyik karba került. Az adatfelvételt végző sem tudja. A résztvevő ettől függetlenül kitölti a saját rubrikáját, és a felépítés éppen ezt a rubrikát tartja távol attól az érdektől, hogy a jelölés a várt irány felé mozduljon el [1].

Colloca és Barsky 2020-as munkája ezért kerül ennek a témának az elejére. Az áttekintés a placebo és a nocebo jelenség legnagyobb mértékét a résztvevők által osztályozott kimeneteknél rögzíti [1]. Vagyis ott, ahol az adat egy ember jelöléséből keletkezik, nem egy műszer kijelzőjéről. Ez nem hiba a felépítésben. Ez a kimenet természete.

Érdemes a helyére tenni a súlyát is. A résztvevő osztályozásán nyugvó kimenetek nem a vizsgálati tervezés peremén állnak, hanem a klinikai kutatás mindennapi anyagához tartoznak, és a 2020-as áttekintés is így sorolja fel őket [1]. Egy vizsgálati kar és egy összehasonlító kar között éppen az a különbség, hogy a második nélkül a jelölés és a körülmény egyetlen számban olvad össze.

A felügyelt vizsgálatok oldalán Iffland és Grotenhermen 2017-es szemléje mutatja meg, mennyi múlik a keretén: a rögzített megfigyelések mellé odakerül a beadás körülménye is [3]. Ugyanaz az adat más keretben mást jelent, és a szemle éppen ezért tartja a kettőt egy sorban.

A kannabidiol emberi farmakokinetikájának oldalán ez a szétválasztás számokban is látszik. A 2018-as áttekintés plazmaszinteket közöl, mérési időpontokkal [2], Huestis 2007-es munkája pedig a receptorkapcsolódás rubrikáját írja le [4]. Egyik sor sem az, amit a résztvevő jelöl be magáról. Két külön dosszié, egy témakörön belül.

Ugyanaz a mennyiség, szétszaladó számok

Ha valaki egyetlen számot keres, a 2018-as szisztematikus áttekintés elsőként egy szórást ad neki. A kannabidiol plazmaszintje a résztvevők között nagy eltérést mutat, azonos mennyiség mellett is [2]. Nem kivételes esetekről van szó. Ez maga a közölt eredmény.

Ez a szórás magyarázza, miért nem visz messzire egy átlag. Az átlag egy csoportról szól, a mérés viszont emberenként keletkezik, és a 2018-as áttekintés a mért szinteket mindig a vizsgálat körülményeivel együtt sorolja fel [2]. Huestis 2007-es összefoglalása ugyanezt a rendet követi az emberi kannabinoid-farmakokinetikában: adat, körülmény, időpont [4]. A formátum kérdése ide tartozik, nem a kimenetekhez: az olajos kiszerelés és a CBD kapszula két külön rubrika a beviteli utak listáján.

És van egy sor, amely nem a vizsgálati adatokból következik. Hogy hol és milyen keretben legális a CBD, azt a hatályos jogszabályok mondják meg, nem a farmakokinetikai közlemények. A 2018-as áttekintés négy körülményt nevez meg, amely a mért szinteket mozgatja [2]:

• a formuláció, vagyis az, milyen készítményben van a kannabidiol [2];
• a beviteli út, amely a kiszerelési formával együtt változik [2];
• az étkezés, amely a bevitel körülményei közé tartozik [2];
• a mérési időpont, amely nélkül egy plazmaszám nem értelmezhető [2];
• a résztvevők közötti eltérés, amely a fenti tételek mellett is megmarad [2].

A dosszié széle és a karton

Ameddig az emberi adatok elérnek

A képet két oszlopban a legegyszerűbb olvasni. Az egyikben az áll, ami jellemzett: a kannabidiol plazmaszintje emberben, mérési időpontokkal és a résztvevők közötti nagy szórással [2], a felügyelt vizsgálatokban rögzített megfigyelések a beadás körülményeivel [3], és a receptorkapcsolódás sora, amely a kannabidiolt és a THC-t elválasztva mutatja [4]. A másikban az, ami nem jellemzett: az önjellemzésen alapuló állapot mint mért kimenet. Erre a négy hivatkozott munka egyike sem ad számot [1][2][3][4]. A klinikai kutatás oldaláról a 2020-as áttekintés annyit rögzít, hogy a résztvevők által osztályozott kimeneteknél a placebo és a nocebo jelenség mértéke a legnagyobb [1]. Ez nem válasz a kérdésre, hanem annak a rubrikának a leírása, amelyben a kérdés áll. Ahol a bizonyíték a szükséges minőségben nincs meg, ott a rövid felelet a pontosabb.

Amit a jegyzőkönyv és a karton rögzít

A tételes analitikai jegyzőkönyv más természetű dokumentum, mint egy publikált vizsgálat: nem kimenetet mér, hanem tartalmat. Onnan olvasható ki a kannabinoidok aránya, és onnan az is, hogy a THC a törvényi határérték alatt marad. A Cibdol 2014 óta dolgozik kannabinoidokkal, és a katalógus minden tételéhez tartozik ilyen jegyzőkönyv, a CBD Softgels 30% kapszulaformátumtól az olajos kiszerelésekig. Az a megkülönböztetés, amely e lap közepén áll, ugyanez maradt: az egyik oldalon a jellemzett adat, a másikon a nem jellemzett. A CO2 extrakció, a teljes spektrumú CBD, a terpének és a kannabinoid rendszer megnevezései ugyanennek a témakörnek a szókincséhez tartoznak, és mindegyikhez más dokumentum ad számot. Egy eljárásnév a gyártási leírásból ellenőrizhető, egy összetevő aránya a tételjegyzőkönyvből, egy jogi kérdés a hatályos szabályozásból. A résztvevő rubrikája pedig marad ott, ahol keletkezik: a vizsgálati űrlapon [1].