Átjutnak-e a kannabinoidok a bőrön? Amit a mérések rögzítenek

Átjut a kannabinoid a bőrön? A kérdés és a hozzá tartozó mérés

Átjut-e egy kannabinoid a bőr külső rétegén, vagy a felvitt készítmény a felszínen marad? Erre a kérdésre a leggyakrabban idézett választ egy 2004-ben közölt vizsgálat adja, amely emberi bőrön, laboratóriumi rendszerben mérte az áthaladást [1]. Az in vitro megnevezés itt pontosan ezt jelenti: a mérés élő szervezeten kívül zajlott, ellenőrzött körülmények között.

A 2004-es felépítés egyszerre három vegyülettel dolgozott: delta-8-tetrahidrokannabinollal, kannabidiollal és kannabinollal [1]. A mért mennyiség a fluxus, vagyis az adott bőrfelületen, adott idő alatt áthaladó anyagmennyiség. A leolvasás az állandósult állapotban történt. Az eredmény szerint mindhárom vegyület áthaladt a bőrmintán, mérhető sebességgel, és a sebességek nem voltak egyformák [1].

Ennyi a jegyzőkönyv. A vizsgálat egy modellt írt le, nem egy kész készítmény útját. Aki tehát arra keres számot, hogy a bőrre felvitt anyagból mennyi jut át egy adott idő alatt, annak először a fluxus fogalmán, azután a mérés körülményein kell végigmennie. A közölt adatokat ezért érdemes tételesen, egymás alatt olvasni, mert így látszik, melyik szám mire vonatkozik.

• vizsgálat típusa: in vitro áteresztési mérés, a legtöbbet idézett forrás 2004-es közlés [1]
• vizsgált vegyületek: delta-8-tetrahidrokannabinol, kannabidiol és kannabinol [1]
• mért mennyiség: fluxus, azaz anyagmennyiség bőrfelületre és időre vetítve
• jelentési pont: állandósult állapot
• eredmény: mindhárom vegyület áthaladt, mérhető sebességgel, egymástól eltérő sebességgel
• sebességkontraszt: a kannabidiol és a kannabinol körülbelül tízszer gyorsabban, mint a delta-8-tetrahidrokannabinol, az adott körülmények között [1]
• a különbség magyarázata: molekuláris fizikai-kémiai viselkedés, nem kannabinoid-specifikus egyediség [1]

A fluxus: mit rögzít ez a szám

Anyagmennyiség, felület és idő egy hányadosban

A fluxus nem benyomás és nem becslés, hanem hányados. A mért anyagmennyiséget elosztják a bőrfelülettel és az eltelt idővel, így három mérhető adatból lesz egyetlen érték. Ha a felület nagyobb, a nyers anyagmennyiség is nagyobb, a fluxus viszont összevethető marad, mert a felület már benne van a számításban. Ugyanez igaz az időre: a hosszabb mérés több anyagot ad össze, a sebességet mégsem tolja el. A 2004-es közlés éppen ezt a hányadost adja meg a három vizsgált vegyülethez [1]. Aki tehát ilyen számot lát, egy anyag és egy membrán viszonyáról kap adatot, nem egy tubusról.

Az állandósult állapot mint leolvasási pont

Az áthaladás nem indul azonnal egyenletesen. A mérések ezért az állandósult állapotot jelölik meg leolvasási pontként: azt a szakaszt, amikor az áthaladási sebesség beállt, és lépésről lépésre már nem változik. Ennek a leolvasásnak megvan a haszna. Ugyanabban a modellben több vegyület egymáshoz mérhető, mert mindegyikre ugyanaz a mérési rend érvényes. A 2004-es felépítés pontosan így készült: három kannabinoid egymás mellett, egy vizsgálati renden [1]. Így nem külön-külön értékek keletkeztek, hanem egy összehasonlítható sor. A fluxus ebben az értelemben nem a végeredmény, hanem a közös nyelv, amelyen a három vegyület adata egyáltalán összevethető.

Három vegyület, egy modell, eltérő sebesség

Ahol a tízszeres eltérés szerepel

Mindhárom vegyület átjutott, de nem egy tempóban. A 2004-es adatok szerint a kannabidiol és a kannabinol körülbelül tízszer gyorsabban haladt át, mint a delta-8-tetrahidrokannabinol, az adott vizsgálati körülmények között [1]. A tízszeres arány tehát nem általános szabály, hanem egy modellhez és egy beállításhoz írt szám. A szerzők a különbséget a molekulák fizikai-kémiai viselkedésével magyarázzák, nem valamilyen kannabinoid-specifikus egyediséggel [1]. A magyarázat így nem a vegyületcsoport nevére mutat, hanem arra, hogyan viselkedik egy adott molekula egy adott membránnal szemben.

Két pontosítás, amely az adathoz tartozik

A 2004-es közlés mellé két pontosítás tartozik. Az első a mérés típusa: laboratóriumi, testen kívüli rendszer, keringés nélkül, tehát a szám arról szól, mi jutott át a bőrmintán, és nem arról, mi történt utána. A második a körülmények kérdése: az arányok az adott beállításra vonatkoznak, nem egy polcon álló készítményre, és nem is egy másik modellre. Ez a két megjegyzés nem gyengíti az adatot. Megadja a terjedelmét. A fluxus így az, ami: összevethető szám, megnevezett modellből, három vegyülettel a sor elején [1]. Ahol az adat véget ér, ott ez a szócikk is megáll.

Amit két áttekintés a bőr jelzési folyamatairól leír

2009: receptorok a bőr négy sejttípusában

A bőr nem csak felszín. Egy 2009-ben közölt áttekintés a bőrben leírt endokannabinoid jelzési rendszert vette számba, vagyis azt a kannabinoid rendszert, amely magában a szövetben van jelen [2]. A leltár receptorokat nevez meg keratinocitákban, faggyúmirigysejtekben, szőrhagymák sejtjeiben és a bőrben honos immunsejtekben [2]. Ugyanez az áttekintés a bőr által termelt jelzőlipideket is felsorolja: az anandamidot és a 2-AG-t, mellettük pedig a felépítésükhöz és lebontásukhoz tartozó enzimeket [2]. Ez a rész tehát szerkezeti leltár, sejttípusokkal és molekulanevekkel.

2019: laboratóriumi munkák a bőr biológiájának szélesebb köréből

Egy 2019-ben közölt áttekintés ennél tágabb kört járt végig, és a kannabinoid jelzést a bőr biológiájának több területén nézte meg [3]. A hivatkozott munkák laboratóriumi vonalról származnak: sejtnövekedés, a bőr barrierfunkciója és az immunsejtek jelzési folyamatai szerepelnek közöttük [3]. Mindkét idézett közlemény áttekintés, nem saját mérés. A tartalmuk laboratóriumi sejtes munka és preklinikai adat, emberi kimenet nem [2][3]. Ez a két sor egymás mellett olvasva megadja, hol állnak ma ezek a kérdések: a szöveti szerkezetek és a jelzőmolekulák leírva, az emberi rubrika viszont üresen.

Felvitel a bőrre és a transzdermális megnevezés

Két szó kerül gyakran egymás helyére, pedig nem ugyanaz. A transzdermális megnevezés olyan felépítést jelöl, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy az anyag átjusson a bőrön és a véráramba kerüljön. Ilyenkor a bőr útvonal, nem célpont. Egy krém vagy balzsam esetében a helyzet más: ott a felvitel helye maga a bőr, a mérési kérdés pedig egészen más felépítést kíván, mint amit a 2004-es áteresztési modell leír [1]. Ez a különbség nem szőrszálhasogatás. Attól függ, mit jelent egy szám, amelyet valaki egy publikációból idéz.

A kozmetikai oldalon a rubrikák egyszerűek és a kartonon végigolvashatók. A Cibdol krémjei kozmetikai készítmények, alapjuk kendermagolaj, a katalógusban pedig CBD skincare kategóriában szerepelnek. Ennyi az, ami a formátumról ténylegesen rögzítve van, és ez a leírás nem is akar többet mondani.

Szavak, amelyek e kérdés mellett felbukkannak

A keresések egy része nem a bőrhöz vezet, hanem a szomszédos fogalmakhoz. A kannabinoidok mint vegyületcsoport és a bőrben leírt kannabinoid rendszer két külön kérdés, ahogy a terpének nevei is másik szócikkbe tartoznak. A THC és a CBD különbsége szerkezeti kérdés, a CO2 extrakció eljárás, a teljes spektrumú CBD pedig spektrumjelölés a címkén. Kiszerelési oldalon a CBD kapszula önálló formátum, saját adatlappal. Hogy egy adott országban mennyiben legális a CBD, szintén külön téma, és mindig a hatályos helyi szöveg szerint áll.