Milyen illata és íze van a CBD-olajnak

Fenyőtű a semleges szag helyett

1. Sok ember valami szagtalan, laboratóriumi anyagot vár, amikor először nyit ki egy pipettás üveget, aztán fenyőtűt, citrushéjat és levendulát kap. Ugyanazok a kis, illékony molekulák, amelyek ezekben a növényekben is jelen vannak.
2. Az illat java a terpénekből jön. Ez a kivonat aromás rétege, és ez a leghangosabb rész, amit az orr elkap az üveg fölött. Kicsi, illékony molekulák, semmi egzotikum.
3. A második tétel a kivonat maga, a harmadik pedig a hordozóolaj: ez hígítja a koncentrátumot, és ezzel megadja azt a hátteret, amin a többi jegy megjelenik.
4. A jegyek leírására a legegyszerűbb módszer az, hogy megnevezzük, mi más szagol még ugyanígy. Fenyőtű, citrushéj, komló, levendula, fűszerpolc: ismerős párhuzamok, szakszavak nélkül.
5. Egy teljes spektrumú kivonatban öt terpén adja a legkönnyebben felismerhető jegyeket, és ez az öt név együtt már használható illattérkép [1].
6. Ugyanezeket a molekulákat a szakirodalom egymással nem rokon növénycsaládokban is katalogizálta, ezért lehet fenyős, citrusos vagy komlós a kender szaga anélkül, hogy bármelyik növény ott lenne az üvegben [1].
7. Egyetlen érzékszervi változás van, amivel érdemes foglalkozni: a hosszabb ideje álló hordozóolaj savanykás, zsírkrétára emlékeztető jegyet vehet fel. Ez a hordozó dolga, nem a terpénprofilé.
8. A kannabinoidok és a terpének két külön vegyületcsoport ugyanabban a kivonatban, és a szag alapján egyik mennyisége sem becsülhető meg. Erre a tételes jegyzőkönyv van.

Mi szól hangosan, és mi adja a hátteret

A kivonat aromás rétege

A terpének kis molekulák, és éppen ezért illékonyak: elhagyják az olajat, eljutnak az orrig, és ott állnak össze felismerhető jegyekké. Ez az a réteg, amely a szagot adja, a többi összetevő ehhez képest csendes. A 2011-ben közölt, Russo nevéhez kötött áttekintés [1] azért hasznos ehhez a kérdéshez, mert végigveszi, hogy ugyanezek a vegyületek egymással nem rokon növényfajokban is előfordulnak. Innen jön a fenyős, citrusos, komlós benyomás. A kannabinoidok, köztük a CBD, ugyanabban a kivonatban vannak, de más vegyületcsoportot alkotnak, és az aromás réteget nem ők adják.

Amit a hígítás elrendez

A pipettás üvegben a koncentrátum mellett ott van a hordozóolaj, és ez nem semleges tétel. A hígítás dönti el, mennyire tolakodó a kivonat saját szaga: ugyanaz a terpénprofil egy hígabb keverékben visszafogottabb. A hordozó a maga szagát is behozza, és mivel zsíros anyag, az ízbenyomásnak is nagy részét ő állítja. Az előállítás módja, például a CO2 extrakció, nem a szagból olvasható ki, hanem a termékleírásból és a tételes analitikából. Ugyanígy a spektrumjelölés: a megnevezés a kivonat összetételéről szól, nem arról, milyen intenzív az illata.

Öt jegy, öt hétköznapi párhuzam

Fenyőtű és citrushéj

A módszer egyszerű: minden jegy mellé odaírjuk, mi más szagol még ugyanígy. A pinén az, amit fenyőtűként ismerünk fel, tűlevél és megtört gally szaga. A limonén a citrushéj oldala, az a rövid, savas felvillanás, ami akkor jön, amikor valaki egy narancsot hámoz. Mindkettő ott van a legkönnyebben felismerhető jegyek között egy teljes spektrumú kivonatban [1], és mindkettő ugyanaz a molekula, mint a hozzá tartozó hétköznapi növényi példában. Innen a fenyves benyomás, fenyő nélkül.

Komló, levendula, fűszerpolc

A mircénhez a komló áll a legközelebb, az a földes, kissé sörös jegy, amit sokan a kender alapszagának hisznek. A linalool a levendula rubrikája, virágos és lágy. A béta-kariofillén a fűszerpolc irányába visz, borsos, meleg szaggal. Ez az öt név nem a kender teljes terpénlistája, hanem az a néhány jegy, amely egy teljes spektrumú olajban a leggyakrabban felismerhető [1]. A kender szaga tehát nem egyetlen dolog, hanem egy akkord, amelynek a részeit külön meg lehet nevezni.

Az íz ugyanezekre a részekre épül

Ami a szagot adja, azt kapja a nyelv is. A tisztítás során a terpének, a viaszok és a növényi pigmentek távoznak a kivonatból, és éppen ezek a szag és az íz székhelye. A CBD izolát ennek a végpontja: kristályos por, 99 % körüli CBD-tartalommal, tehát az érzékszervi réteg nagyrészt eltűnik belőle. Ezért fordul elő, hogy két üveg CBD-tartalma azonos, a szájban mégis egészen máshogy viselkedik. Az egyikben ott van a növény aromás frakciója, a másikban nem. Az orr ehhez jó tájékozódási pont, de mennyiséget nem mér. Amit a szag helyett érdemes elolvasni:

• Spektrumjelölés: a teljes spektrumú megnevezés a kivonat összetételére utal, nem az illat erősségére.
• Tételes jegyzőkönyv: itt szerepel a kannabinoidok mért tartalma, tételre lebontva.
• Előállítási módszer: a CO2 extrakció és a hozzá tartozó lépések a termékleírásban állnak.
• Kiszerelés: a pipettás olaj és a CBD kapszula két külön rubrika, mert a kapszulánál az ízbenyomás kérdése máshogy áll.

Amikor a szag megváltozik

Savanykás jegy, zsírkréta

A földes, fűszeres, néha kissé fűre emlékeztető alapszag a növényből jön, és önmagában nem jelent semmit. Egyetlen benyomás van, ami tényleg jelez: amikor a hordozóolaj savanykásba fordul, és mellé odakerül egy zsírkrétára emlékeztető jegy. Ez nem a terpénprofil átalakulása, hanem a hordozó változása. Ez az egyetlen érzékszervi jel, amivel érdemes valamit tenni. A többi eltérés két tétel között inkább összetételi kérdés, és nem a szaglás dönti el, hanem a mérés.

A tárolási környezet, nem az eltelt idő

Lindholst 2010-ben közölt munkája kannabiszgyantát és kivonatokat vizsgált hosszú távú tárolás mellett, változó körülmények között, és a meghatározó tényezőnek a tárolási környezet bizonyult, nem magában az eltelt idő [2]. Vagyis nem a naptár számol, hanem a hely, ahol az üveg áll. Az, hogy egy készítmény hol és milyen keretben legális, ettől független jogi kérdés, és nem az illatból derül ki. 2014 óta a tételes analitikai jegyzőkönyv a megbízhatóbb hely arra, hogy a katalógusban szereplő formulák tartalmát végig lehessen olvasni.