CBD és figyelem: mit rögzít a szakirodalom, és hol vannak hiányok

Amit egy figyelmi vizsgálat terve rögzít

Fél öt, tizenkét nyitott böngészőlap

Délután fél öt. Tizenkét nyitott böngészőlap, egy kihűlt kávé, és a keresőben két szó egymás mellett: CBD és figyelem. A találati lista magabiztos. Az egyik oldal határozottan fogalmaz, a másik óvatosabban, a harmadik egy fórumbejegyzést idéz. A kérdés viszont nem az, melyik mondat cseng jobban, hanem az, hogy melyik mögött áll olyan vizsgálat, amelynek a felépítése egyáltalán engedi az értelmezést.

Ezért érdemes a módszernél kezdeni, nem a beszámolóknál. A figyelmi feladatok kimenete emberben mérhető adat: eltelt idő, találat, tévesztés. Az adat viszont pontosan annyit ér, amennyit a körülötte álló vizsgálati terv megenged.

Négy elem a vizsgálati terven

A figyelmi vegyületek vizsgálatában négy szerkezeti elem szerepel egymás mellett. Az első a randomizált beosztás: ki melyik karba kerül, azt a véletlen dönti el, nem a vizsgáló és nem a résztvevő. A második az illesztett placebo, vagyis olyan összehasonlító készítmény, amely a vizsgált anyaghoz külsőleg és érzékszervileg illik. A harmadik a kettős vak felépítés, és ez itt két szintet jelent: sem a résztvevők, sem az értékelők nem tudják, ki mit kapott. A negyedik a bevétel előtti alapérték, tehát a feladatot a beadás előtt egyszer már megoldják, így a későbbi szám nem magában áll, hanem van mihez képest olvasni.

Ez a négy elem együtt működik. Bármelyik kimarad, a maradék adat leíró marad, és a kérdés nyitva áll. Ennyi a keret, amelyben egy figyelmi eredmény egyáltalán értelmezhető, és ez a keret az, ami a legtöbb interneten olvasható beszámoló mögül hiányzik.

Miért nem zárja le a kérdést egy saját benyomás

A legtöbb, ami erről a témáról nyilvánosan olvasható, benyomás. Valaki bevett valamit, aztán leírta, milyennek találta a délutánját. Emberileg érthető feljegyzés, kutatási szempontból viszont nem eldöntő, mert az elvárás a 2020-as placebo- és nocebo-áttekintésben több kimenettípusnál is dokumentált zavaró tényezőként szerepel [1]. Vagyis az, amit valaki előre feltételez egy készítményről, önmagában is megjelenhet abban, amit utána leír. Ebből következik, hogy az informális beszámolók nem visznek el a lezárásig, bármennyire egybehangzóak.

Három felépítés van, amely a beszámolók egyezésétől függetlenül sem ad ítéletet ebben a kérdésben:

• A vak nélküli megfigyelés annyit rögzít, hogy valaki bevett valamit, és utána mit jegyzett fel. Ki mit kapott, azt itt mindenki tudja, tehát a felépítés a kimenetet nem választja el az elvárástól.
• A felhasználói benyomásokat gyűjtő kérdőív sok embert szólíthat meg, mégis benyomásokat összesít, összehasonlító kar nélkül. Ezer válasz sem alakul át attól méréssé, hogy sokan hasonlót írnak.
• Az egykaros vizsgálatban mindenki ugyanazt kapja, így nincs mihez képest olvasni a mért értéket. A szám itt is szám marad, de a hozzá tartozó összehasonlítás nem létezik, és ezt utólag semmilyen elemzés nem pótolja.

Elvárás, feltételes tanulás, környezet

A 2020-as áttekintés három mechanizmusa

Colloca és Barsky 2020-ban közölt munkája a placebo- és nocebojelenségek szakirodalmát tekinti át, és három mechanizmust nevez meg: az elvárást, a feltételes tanulást és a környezetet [1]. Az elvárás az, amit a résztvevő előre feltételez arról, ami történni fog vele. A feltételes tanulás a korábbi alkalmakból származik, tehát abból, amit ugyanaz a helyzet, ugyanaz a forma vagy ugyanaz a mozdulatsor korábban kísért. A környezet pedig a helyzet többi elemét foglalja magába: a helyszínt, a személyt, aki átadja a készítményt, és a köré épülő lépések sorrendjét [1].

Beszámolt és mért válaszok egy áttekintésben

Az áttekintés hatóköre nem áll meg a szavaknál. A beszámolt és a mért válaszok egyaránt szerepelnek benne, széles kimeneti tartományban [1]. Ez a részlet a figyelem kérdésénél azért lényeges, mert a figyelmi feladat eredménye szám, nem vélemény, és a 2020-as összegzés éppen azt rögzíti, hogy a mért oldalon is megjelennek ilyen válaszok [1]. Ezért ül a kettős vak felépítés a figyelmi vizsgálatok tervén, és ezért tartozik hozzá illesztett placebo. Nem óvatosságból. Azért, mert a szakirodalom szerint van mitől elkülöníteni a mért értéket.

Amit az emberi kannabidiol-mérések eddig rögzítettek

Millar és munkatársai 2018-as szisztematikus áttekintése a kannabidiol emberi farmakokinetikáját gyűjtötte össze, tehát azt, ami a vizsgálatokban ténylegesen mérhető: a vérben mért értékeket, az időpontokat és a vizsgálati körülményeket. Három megállapítás jön ki belőle. A bevont vizsgálatok száma korlátozott. A beviteli utak között nagy az eltérés. A meglévő hiányok miatt pedig biztos általánosítás nehezen tehető [2]. Ez nem a molekuláról szóló ítélet, hanem az adatbázis állapotának leírása 2018-ban.

Figyelmi kimenetekről ez az áttekintés nem közöl összegzést. Az emberi adatsor, amely ma hivatkozható, a felvett anyag útjáról szól, nem feladatokon mért teljesítményről.

Beviteli utak és a köztük leírt eltérés

A beviteli út nem apró technikai részlet, hanem az a változó, amely az áttekintésben a szórás egyik forrásaként szerepel [2]. Ugyanaz a molekula más értékeket ad, ha másik úton kerül a szervezetbe, és a publikált vizsgálatok pontosan itt nem futnak párhuzamosan egymással. Ezért nem tehető egymás mellé két szám csak azért, mert mindkettő mellett a kannabidiol neve áll. A polcon ez a különbség a formátumban látszik: a pipettás olaj és a CBD kapszula két külön rubrika, saját címkeadatokkal. A kettő összevetéséhez a szakirodalomban nincs olyan mérés, amely a figyelmi kimenetet mindkét úton, azonos terv szerint rögzítette volna.

A THC saját dossziéja

Amit a 2007-es farmakokinetikai áttekintés leír

Huestis 2007-ben közölt áttekintése az emberi kannabinoid-farmakokinetikát írja le, a tetrahidrokannabinol példáján: a felszívódást, az eloszlást és a kiválasztást [4]. Szerepel benne az is, hogy a vérben mért érték és a megfigyelt hatások hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és a felsorolt kimenetek között a kognitív működésre vonatkozó megfigyelések is ott vannak [4]. Ez a legkonkrétabb pont, amit a figyelem környékén a hivatkozott anyagokból idézni lehet, viszont a THC-hez tartozik, nem a kannabidiolhoz.

A THC és a CBD különbsége a dokumentációban

A THC és a CBD különbsége nem hangnem kérdése, hanem két külön hivatkozási lista. A 2007-es áttekintés a tetrahidrokannabinol adatait rendezi [4], a 2018-as szisztematikus munka a kannabidiol emberi méréseit [2]. Aki az egyikről olvasottakat a másikra vezeti át, az nem következtetést von le, hanem cserél egy molekulát. A kereskedelmi kivonatok oldalán a THC a törvényi határérték alatt marad, és ez a tételes analitikai jegyzőkönyvben ellenőrizhető adat. Hogy a CBD legális-e egy adott piacon, arról országonként külön jogszabály rendelkezik, és ez a kérdés a farmakokinetikai adatoktól függetlenül áll. Iffland és Grotenhermen 2017-es szemléje a klinikai feljegyzésekből katalogizált megfigyeléseket, köztük fáradtságot, étvágyváltozást és gyomor-bélrendszeri panaszokat vett számba [3]. Figyelmi feladatokon mért eredmény ebben a listában nem szerepel.

Ami a flakonon és a jegyzőkönyvben ellenőrizhető

A szakirodalom állapota egy dolog, a polcon álló tétel más. Ott nincsenek valószínűségek, csak adatok: a kivonat típusa, a hordozóolaj, a tételszám és a hozzá tartozó jegyzőkönyv. A CO2 extrakció az előállítás egyik lépésének megnevezése, nem a tartalom leírása. A teljes spektrumú CBD jelölés arról szól, hogy a kivonatban a kannabidiol mellett más kannabinoidok is szerepelnek, a jelöléshez tartozó számokat viszont a tételes analízis mutatja. A Cibdol katalógusában minden formulához, a pipettás olajoktól a CBD kapszulákig, saját jegyzőkönyv tartozik, tételszámmal. Ez az a szint, ahol egy szám nem értelmezés kérdése.

Szomszédos kifejezések, külön dossziéval

A téma körül több olyan kifejezés áll, amely saját dokumentációval rendelkezik, és külön lapon olvasható végig. A kannabinoid rendszer receptorai és a szervezet saját molekulái alapkutatási közleményekben leírt szerkezetek. A terpének a kender illékony frakciójának megnevezései, önálló adatlapokkal, forrásponttal és összegképlettel. A beviteli utak farmakokinetikai adatai a 2018-as áttekintésben szerepelnek [2], a biztonsági szakirodalom feljegyzései a 2017-es szemlében [3], az elvárás és a környezet szerepe pedig a 2020-as placebo-áttekintésben [1].

A figyelem kérdésénél ez a lap addig megy el, ameddig a hivatkozott munkák. Randomizált, illesztett placebóval és kettős vakon végzett figyelmi vizsgálatokból származó eredmény ezekben a forrásokban nem szerepel, és ahol adat nincs, oda ez a szócikk nem ír be semmit.