CBD és THC: a különbség és a kender többi kannabinoidja

Két név, két szerkezetleírás, két évszám

A kannabidiol és a tetrahidrokannabinol a kender kannabinoidjai közé tartozó két vegyület, saját szerkezettel és saját irodalmi nyomvonallal. Rövidítve: CBD és THC. A meghatározás ezen a szinten kémia, nem élménybeszámoló. A kannabidiol szerkezetét 1940-ben rögzítették, vad kenderből készült kivonat alapján [1]. A THC-t 1964-ben izolálták és jellemezték [2]. Két évszám, két közlemény, és ettől a ponttól kezdve mindkét rövidítés mögött megnevezett molekula áll, nem gyűjtőfogalom.

Az 1940-es munkában a kiindulási anyag a legfontosabb részlet. Nem laboratóriumban felépített modellvegyületről van szó, hanem vad kenderből származó kivonatból izolált termékről, amelynek szerkezetét a szerzők leírták [1]. Ez a sorrend a növénykémiában megszokott: először a növényi anyag, azután a szétválasztás, végül a szerkezet. A név ezután kap tartalmat. Aki ma a címkén a CBD rövidítést olvassa, ennek a szerkezetleírásnak a leszármazottját látja, nem egy marketingszót.

A THC útja ugyanilyen, csak későbbi. Az 1964-es közlemény izolálta és jellemezte a vegyületet, és ezzel a kender egyik legtöbbet idézett molekulája kapott pontos kémiai azonosítót [2]. A két dátum között és után a növény kémiája sok más nevet is megnevezett, de ez a kettő maradt a viszonyítási pár. Ezért fut vissza szinte minden összehasonlítás ehhez a két közleményhez, akkor is, ha a kérdést valaki egészen máshogy teszi fel.

Mi tehát a THC és a CBD különbsége? A legrövidebb dokumentált válasz nem a szerkezeti rajzon látszik, hanem azon, hogy a két molekula melyik fehérjével kerül kapcsolatba. A THC-hoz leírt útvonal a CB1 receptoron keresztül vezet [3]. A CBD viselkedése ugyanezen a receptoron más, közvetlen aktiválás nélkül. A szakirodalomban ez a szokásos magyarázat arra, hogy a két vegyület megítélése eltér, és arra is, hogy a készítményben szereplő CBD mennyisége ezen a ponton nem mozdít el semmit.

Érdemes látni, mit nem mond ki egy ilyen meghatározás. Nem mond semmit arról, hogy a két molekula mennyi ideig marad a szervezetben, és nem mond semmit a ritkább vegyületekről sem. A szerkezet és a receptorútvonal két külön rubrika. Az elsőt 1940 és 1964 tölti ki [1][2], a másodikat 1990 [3]. Aki ennél többet keres egyetlen mondatban, olyan összefoglalást kap, amely mögött nem áll ugyanennyi adat.

A kannabinoidok megnevezés egy vegyületcsoportot jelöl a kender kémiájában, nem egyetlen anyagot. A CBD és a THC ebbe a csoportba tartozik, a többi név is. A kannabinoid rendszer kifejezés pedig arra a receptorra és környezetére utal, amelyet 1990-ben szerkezeti szinten leírtak, tehát nem elméleti feltevés, hanem megnevezett molekuláris célpont [3]. Ez a szótár rendezi el a témát. Ha a szavak pontosak, a kérdés is pontosabb lesz.

Egy dolog jól megalapozott, és minden összehasonlítás innen indul: a THC-nál leírt útvonal közvetítője a CB1 receptor [3]. Innen már látszik, miért nem szimmetrikus a két dosszié. A CBD-t 1940 óta írják, a THC-t 1964 óta, a receptort 1990 óta. Három közlemény, három külön kérdés, és mindhárom visszakereshető. A növény többi molekulájánál viszont pontosan ez a visszakereshetőség lesz vékonyabb [4].

Ez a szócikk innen indul: a definícióból, azután a receptorból, végül a családból és a jegyzőkönyvekből.

1990: a receptor, amelyet meg lehetett nevezni

1990-ben jelent meg az a munka, amely egy kannabinoid receptor szerkezetét és a klónozott komplementer DNS működő kifejeződését közölte [3]. A megfogalmazás technikai, a következménye viszont egyszerű. Ettől kezdve nem következtetett célpontról volt szó, hanem meghatározott molekuláris célpontról. A receptor megnevezése CB1, és nagy mennyiségben a központi idegrendszerben fordul elő. Ez a két adat rendezte át a témát.

A THC-hoz leírt útvonal ezen a receptoron keresztül vezet [3]. A CBD viselkedése ugyanitt eltérő, közvetlen aktiválás nélkül. Ez a szakirodalom szokásos magyarázata a két vegyület eltérő megítélésére, és a magyarázat nem függ attól, mennyi CBD szerepel egy adott formulában. Fontos részlet, mert a polc előtt ez a kérdés jön először. A válasz nem mennyiségi kérdés, hanem receptorszintű leírás.

Ugyanez a keret arra is figyelmeztet, hogy a kép nem teljes. A kannabinoid farmakológiában egynél több receptor és egynél több jelátviteli útvonal szerepel. Ebből következik, hogy a CB1 önmagában mindkét vegyület esetében részleges kép. Nem hibás, csak nem az egész. A hivatkozott munkák pontosan ennyit rögzítenek, és ennél többet a szócikk sem állít.

Aki tehát azt kérdezi, miért nem egyenlő a két rövidítés, három közleményt kap válaszként. Egy szerkezetleírást 1940-ből [1], egy izolálást és jellemzést 1964-ből [2], és egy receptorleírást 1990-ből [3]. Ez a három sor a téma gerince. A többi már vagy analitika, vagy nyitott kérdés.

A közölt adatok tételesen:

• 1940: a kannabidiol szerkezetének leírása, a kiindulási anyag vad kenderből származó kivonat [1]
• 1964: a tetrahidrokannabinol izolálása és jellemzése, ezzel a vegyület pontos kémiai azonosítója [2]
• 1990: kannabinoid receptor szerkezete és a klónozott komplementer DNS működő kifejeződése egyetlen közleményben [3]
• Az eredmény jellege: meghatározott molekuláris célpont, nem következtetett célpont [3]
• A receptor megnevezése: CB1
• Előfordulás: nagy mennyiségben a központi idegrendszerben
• A THC-hoz leírt útvonal: a CB1 receptoron keresztül [3]
• A CBD ugyanezen a receptoron: eltérő viselkedés, közvetlen aktiválás nélkül, és a szakirodalomban ez a szokásos magyarázat a két vegyület eltérésére
• A keret határa: egynél több receptor és egynél több jelátviteli útvonal, tehát a CB1 mindkét vegyületnél részleges kép

A kender kémiája nem áll meg két molekulánál

A növény összetevőit áttekintő szakirodalom összetett természetes kannabinoid keverékről ír, több mint száz azonosított vegyülettel, a terpénekkel és további növényi molekulákkal együtt [4]. Ez a leltár nem kettő, hanem sok tucat sor. A CBD és a THC ebből két sor, csak éppen az a kettő, amelyről a legtöbb adat áll rendelkezésre. A többi név is létezik. A hozzájuk tartozó dokumentáció viszont ritkásabb.

A terpének a leltár másik nagy csoportja, a kannabinoidok mellett [4]. A címkéken és a keresésekben gyakran egymás mellett szerepel a két megnevezés, pedig két külön vegyületcsoportról van szó. A pontos szóhasználat itt sokat segít a rendezésben: kannabinoid a kannabinoid, terpén a terpén, és a kettőt egy tételes jegyzőkönyv külön hasábokban mutatja. Aki így olvassa, nem keveri össze a kategóriákat.

A ritkább kannabinoidok neveivel is találkozni a jegyzőkönyvek soraiban, például CBG, CBN vagy CBC formában. Ezek a nevek megjelölik, mi került a kivonatba. Arról, hogy receptorszinten mit lehet róluk kimondani, jóval kevesebb közlés áll rendelkezésre, mint a viszonyítási párról. A növénykémiai áttekintések ezt maguk is rögzítik: a növény sok összetevője csak vékonyan vizsgált [4]. A ritkább vegyületeken végzett receptormunka pedig el van maradva a CBD és a THC mögött.

Ez a mondat kevésbé hangzik jól, mint egy magabiztos összefoglaló, viszont pontos. Az adatok nem oszlanak el egyenletesen a családon belül. Két név mellett három évszám és egy megnevezett receptor áll [1][2][3], a többi név mellett jóval ritkásabb szakirodalom [4]. Ez nem hiba a növényben. Ez a kutatás mai állapota.

A teljes spektrumú CBD megnevezés ebbe a képbe illeszkedik. Azt rögzíti, hogy a kivonatban a kannabidiol mellett más kannabinoidok is szerepelnek, és hogy pontosan melyek, azt a tételhez tartozó analitika sorai mutatják meg. A jelölés tehát kategória, a tartalom pedig mért adat. A kettő nem ugyanaz. Az egyik a kartonon áll, a másik a jegyzőkönyvben.

Hasonlóan olvasható a CO2-extrakció megnevezés is. Ez az előállítási eljárásra utal, nem arra, hogy mi lett a végeredmény összetétele. Az eljárás neve a folyamatot írja le, az összetételt a tételes vizsgálati eredmény. Aki a kettőt egyben nézi, teljesebb képet kap ugyanarról az üvegről.

És ott van még egy külön kérdés, amely nem a növényben és nem a receptoron dől el. Hogy a CBD legális-e egy adott helyen, azt a hatályos szabályozás rendezi, nem a kémia; a készítményekben a THC a törvényi határérték alatt marad. Ez tehát jogi rubrika, saját dossziéval. A vegyületcsoportok leltára [4] erről semmit nem mond, és nem is dolga.

Amit ez a rész összefoglalva rögzít: több mint száz azonosított vegyület, terpének, további növényi molekulák, és egy nagyon egyenetlen adatsűrűség rajtuk belül [4].

Amit egy tételes analitika és egy jelölés elmond

A polc előtt a kérdés hirtelen sokkal gyakorlatibb lesz. Nem az, hogy mit írtak 1964-ben, hanem az, hogy mi van ebben az üvegben. Erre a jelölés és a hozzá tartozó tételes jegyzőkönyv válaszol. A Cibdol a 2014-es formulálási kezdet óta közöl tételes analíziseket, azon az elven, hogy a címkén szereplő százalék harmadik fél által ellenőrizhető legyen. Ez a rész tehát nem az irodalomról szól, hanem a dokumentumról.

A jelölés és a mérés két külön dolog. A jelölés kategóriát ad: teljes spektrumú vagy izolátum, olaj vagy CBD kapszula, milyen eljárással készült. A mérés számokat ad: melyik kannabinoid, milyen értékkel, melyik tételben. Aki csak a kategóriát olvassa, a felét látja. Aki a jegyzőkönyvet is megnyitja, az egészet.

A kiszerelés kérdése ugyanígy külön hasáb. Pipettás üveg vagy CBD kapszula: ez a formátum megnevezése, nem a tartalom állítása. Ugyanaz a kivonat több formátumban is szerepelhet a katalógusban, és a formátum önmagában nem mond semmit a kannabinoidok arányáról. Azt a sort a jegyzőkönyvben kell megkeresni.

A THC sora is ide tartozik, és ennek a sornak jogi vonatkozása van. Nem arról szól, hogy egy termék milyen kategóriában szerepel a katalógusban, hanem arról, mit mért a laboratórium egy adott tételen. A két kérdés egymás mellett fut, de nem ugyanaz. Ezért érdemes mindig tételszámmal keresni, nem terméknévvel.

Végül a szakirodalom és a jegyzőkönyv sem ugyanaz a szint. Az 1940-es, az 1964-es és az 1990-es közlemény a molekulákról és egy receptorról szól [1][2][3], a jegyzőkönyv pedig egyetlen tételről. Az elsőt idézni lehet, a másodikat ellenőrizni. Mindkettőre szükség van, csak más kérdésre válaszolnak.

Olvasási sorrend, ahogy a dokumentumok egymás után jönnek:

• A jelölésen szereplő megnevezés: teljes spektrumú, széles spektrumú vagy izolátum, tehát a kategória
• Az eljárás neve, például CO2-extrakció, amely az előállításról szól, nem az összetételről
• A kiszerelés: pipettás olaj vagy CBD kapszula, vagyis a formátum rubrikája
• A tételszám, mert a jegyzőkönyv mindig egy meghatározott tételhez tartozik
• A kannabinoidok sorai a jegyzőkönyvben, köztük a CBD sora és a THC sora külön
• A terpének hasábja, ha a vizsgálat kitér rájuk, mert ez a leltár másik csoportja [4]
• A jegyzőkönyv kiállítója, vagyis hogy a mérés harmadik féltől származik-e, és így a címkén szereplő érték visszaellenőrizhető-e