Pszichoaktív kannabinoidok: THC, CBD és a CB1

1964 és 1940: két közlemény, két molekula

1964. Ekkor izolálta és jellemezte Gaoni és Mechoulam a kannabisz aktív alkotórészét, a THC-t [1]. Ez az évszám a kérdés kiindulópontja. Innentől nem általában a növényről szól a szakirodalom, hanem egy megnevezett molekuláról, amelynek a szerkezete és a részleges szintézise is szerepel ugyanabban a közlésben [1].

A rövid válasz ennyi. A THC az a molekula, amelyet a szakirodalom a kannabisz aktív, pszichoaktív alkotórészeként nevez meg [1]. A CBD egy másik sorba kerül: a szerkezetét 1940-ben állapította meg Adams, Hunt és Clark [2], és a hagyományos osztályozás szerint a CBD nem pszichoaktív [2]. Két név, két rubrika, két évszám. A besorolás tehát nem szóhasználat kérdése, hanem közölt adatokon áll.

A név mellett mindig ott áll egy szám is. A növényi anyagban mért THC-arány a százalék töredékétől a 20 %-ig terjedhet, és ez a két érték nem ugyanaz a nagyságrend. A rövidítés mindkét esetben ugyanaz, a mennyiség viszont egészen más. Ezért érdemes mindig két adatot megnézni: melyik kannabinoidok szerepelnek a felsorolásban, és milyen aránnyal szerepelnek.

A táblázat két sora kétféle bejegyzést tart egymás mellett. Az egyik hasáb azt rögzíti, mit mond a besorolásról a szakirodalom, a másik azt az évszámot, amelyhez ez a leírás kötődik. Az évszám itt nem rangsor. Csak annyit jelöl, mikor került papírra az adott molekula jellemzése [1] [2].

A keresésekben a THC és a CBD különbsége jön elő a leggyakrabban, és ez a két rövidítés valóban a kérdés két végpontja. A növény ennél jóval több kannabinoidot tartalmaz, a listákon több tucat név szerepel. A besorolás szempontjából viszont a felsorolás többi tagja mellett nem áll a THC-val egyenértékű kötési adat, ezért kerülnek a másik hasábba [3].

1990: a receptor, amelyen a kérdés eldől

1990-ben Matsuda és munkatársai egy kannabinoid receptor szerkezetét, valamint a klónozott cDNS funkcionális expresszióját közölték [3]. Ez a munka adta a fehérje megnevezését is. Onnantól a kérdés nem szóhasználati, hanem kötési kérdés: van-e közölt adat arról, hogy egy adott molekula ezen a fehérjén megjelenik. Ez a szempont választja el egymástól a két hasábot a fenti táblázatban.

A CB1 megnevezés és a sűrűség az agyban

A fehérje jelölése CB1. Nem egyenletesen oszlik el a szövetekben: nagy sűrűségben azokon az agyi területeken fordul elő, amelyeket az emlékezeti folyamatokhoz, a mozgáshoz és az érzékszervi információk feldolgozásához kapcsolnak [3]. Ez az elhelyezkedés az egyik oka annak, hogy a receptor a kannabinoidok osztályozásában központi helyet kapott.

A CB1 az endokannabinoid rendszer egyik alkotórésze, amelyre magyarul kannabinoid rendszerként is szokás hivatkozni [3]. A rendszernek saját, a szervezetben keletkező kötőmolekulái vannak. Nem a növény miatt létezik tehát, hanem a növénytől függetlenül is jelen van, és a szakirodalom is így írja le [3].

Saját ligandumok, és amit a THC tesz a CB1-en

Az endogén ligandumok neve az anandamid és a 2-AG [3]. Ezek a CB1 természetes kötőpartnerei, és nem kívülről kerülnek a képbe.

A THC ezen a fehérjén közvetlenül kötődik, és aktiválja azt [1] [3]. Ez a kötés adja a mechanisztikus alapját annak, hogy a molekula pszichoaktív alkotórészként szerepel a szakirodalomban. A táblázatba került többi kannabinoid mellett ezzel egyenértékű CB1-kapcsolat nincs leírva, és pontosan ez a másik rubrika alapja. Nem a megnevezés dönt, hanem a kötési adat jelenléte vagy hiánya.

Aki mélyebbre megy, két külön szócikkben találja a részleteket. Az egyik magával a THC-molekulával foglalkozik, a másik a CB1 receptorral és a hozzá tartozó közlésekkel.

A címkén szereplő THC-szám és a mögötte lévő határértékek

A polc előtt a kérdés egyszerűbb formában jelenik meg. A címkén vagy szerepel egy THC-érték, vagy nem szerepel. Ez az első ellenőrizhető pont, mert a kannabisz pszichoaktív jellege a THC-tartalommal jár együtt [1], és a felsorolt kannabinoidok közül egyik sem lép ennek a molekulának a helyére.

Az uniós és a brit szabályok szövege ugyanezt a logikát követi. A határértékek a THC-tartalom körül vannak megírva, nem a kannabinoidokra általában, ami egybevág a CB1-en leírt kötési adatokkal [3]. A CBD legális helyzetét firtató kereséseknél is ez a szám a kérdés magja.

A tételes analitikai jegyzőkönyv ugyanezt a számot tartalmazza, csak mérési eredmény formájában. A teljes spektrumú CBD megnevezés a kivonat több kannabinoidot tartalmazó profiljára utal, a THC-értéket viszont továbbra is a jegyzőkönyv adja meg, nem a spektrumjelölés. A CO2 extrakció szintén az eljárás megnevezése, a besorolás kérdéséről nem szól semmit.

Ez a sorrend a formátumtól független. Pipettás üvegnél és CBD kapszula esetében is ugyanaz a két adat áll a kérdés mögött: melyik kannabinoidok szerepelnek a kivonatban, és mennyi THC van benne. A svájci márka katalógusában mindkét formátum mellett ott áll a tételhez tartozó jegyzőkönyv.

Hasonló rövidítések, nem hasonló kötési adatok

A rövidítések három betűvel dolgoznak, és ez könnyen megtévesztő. Két molekula lehet szerkezetileg majdnem azonos, a receptoron mégis egészen máshogy szerepel a szakirodalomban. Éppen ezért nem a név hosszából vagy a betűk hasonlóságából érdemes kiindulni, hanem abból, mit rögzítenek a közlések.

Kis szerkezeti eltérés, össze nem vethető viselkedés

A CBD és a THC között atomi szinten minimális a különbség. A CB1-en leírt viselkedésük viszont nem összevethető: a THC-ról közvetlen kötés és aktiválás szerepel a közlésekben [1] [3], a CBD-ről ilyen egyenértékű adat nincs leírva, és a hagyományos osztályozás sem sorolja ide [2]. A THC és a CBD különbsége tehát nem a szerkezeti rajzon látszik meg, hanem a kötési adatokban.

Ez az egyik oka annak, hogy a két név külön sort kapott a fenti táblázatokban is. Ugyanaz a növény, két külön dosszié, két különböző évszámmal [1] [2].

THCV, és ami a keresésekben mellé kerül

A THCV a THC közeli rokona. Névből, rövidítésből, ránézésre nem sorolható be, és a besorolás kérdését sem a betűk hasonlósága dönti el, hanem az, milyen adat áll mögötte a CB1-en [3]. Ugyanez érvényes a listákon szereplő többi rövidítésre is.

A keresésekben a kannabinoidok neve mellett rendszeresen felbukkannak a terpének is. Ez külön vegyületcsoport, más kérdéskörrel: a pszichoaktív rubrika a receptoron mért adatokon dől el [3]. A kannabinoid rendszer megnevezése pedig nem a növény, hanem a szervezet oldaláról írja le ugyanezt a képet, saját kötőmolekulákkal, az anandamiddal és a 2-AG-vel [3].

Az olajok és a kapszulák mellett tételes analitikai jegyzőkönyv áll, és ebben a THC-tartalom számként szerepel. Ez az a dokumentum, amely a fenti kérdéssort egy konkrét üvegre fordítja le.