2-AG (2-arachidonoil-glicerol): a második fő endokannabinoid

Ismert név, nagyobb mennyiség

1. Az anandamidot 1992-ben írták le, és a köznyelvben ez maradt a jobban ismert endokannabinoid. A testszövetekben mérhető mennyiség szerint viszont a 2-AG a bővebben jelen lévő tag: a kettő közül ez a molekula fordul elő nagyobb mennyiségben.
2. A rövidítés teljes alakja 2-arachidonoil-glicerol. A szakirodalom szinte mindig a rövid jelölésnél marad, és a 2-AG neve ma már állandó szereplő a jelátviteli rendszer leírásaiban.
3. A szerkezet egyetlen mondatban leírható: egy arachidonsav-molekula a glicerinváz középső pozíciójában. A névben szereplő kettes szám pontosan ezt a középső helyet jelöli, semmi mást.
4. Kémiai osztály szerint észter a glicerinen. A rangsorban pedig a második fő endokannabinoidként szerepel, az anandamid mellett, és a kettő neve többnyire együtt kerül papírra.
5. A leírás éve 1995. Két egymástól független közlemény jelent meg, más kiindulószövettel, ugyanarról a vegyületről [1][2].
6. A receptoroldalon két név áll: CB1 és CB2. A profilját mindkettőn teljes agonistaként rögzítik, vagyis teljes aktiválás szerepel a leírásban, nem részleges.
7. A lebontásban a monoacilglicerol-lipáz a fő enzim. Ez a sor a molekula dokumentált adatai közé tartozik, a szerkezet és a szöveti előfordulás mellett.
8. A párosítás az anandamiddal a leggyakrabban idézett részlet. A 2-AG mellett szinte mindig ott áll a másik endokannabinoid neve is, és éppen az összevetésből derül ki a lényeg.
9. Nem növényi kannabinoid. Az endokannabinoidok a testben keletkeznek, zsírsav-építőelemekből, és a 2-AG ebbe a csoportba tartozik, nem a kender vegyületei közé.

1992 után maradt egy nyitott kérdés

Az anandamid leírása 1992-ben jelent meg. Ezzel a kannabinoid receptorokhoz már tartozott egy testben keletkező molekula, és a kilencvenes évek közepén ebből adódott a következő kérdés: ha egy ilyen vegyület létezik, lehet-e mellette másik. A kérdés egyszerűen megfogalmazható volt. A válasz két, egymástól független irányból érkezett. Az egyik keresési útvonal a bélszövet felé vezetett, a másik az idegszövet felé. Ugyanaz a vegyület került elő mindkét helyről, és mindkét közlemény 1995-ben látott napvilágot. A 2-arachidonoil-glicerol neve innentől nem esetleges említés a szakirodalomban.

Bélszövet az egyik közleményben, agyszövet a másikban

Mechoulam és munkatársai 1995-ben egy endogén 2-monogliceridet közöltek bélszövetből, és leírták, hogy a vegyület kötődik a kannabinoid receptorokhoz [1]. A 2-monoglicerid megnevezés magára a szerkezetre utal: egyetlen zsírsav a glicerinvázon. Sugiura és munkatársai ugyanebben az évben az agyból azonosítottak 2-arachidonoil-glicerolt, és lehetséges endogén kannabinoidreceptor-ligandumként vetették fel [2]. A kiindulópont tehát más volt, egyik oldalon emésztőszervi szövet, másik oldalon idegszövet. A megnevezett vegyület viszont ugyanaz. Ez a kettős leírás adja a molekula alapdokumentációját, és ezért szerepel a neve mellett rendszeresen mindkét hivatkozás. A korai szakasz nagyrészt gondos mérésből állt: a jelenlét igazolása, a szerkezet rögzítése, a szöveti előfordulás leírása.

Ahol a két endokannabinoid adatai szétválnak

A szövetekben mért mennyiség

A párból a 2-AG mennyisége a nagyobb: a testszövetekben mért koncentrációi meghaladják az anandamidéit. Ez a nagyságrendi eltérés önmagában is munkát adott. A 2-AG körül ezért gyűlt össze komoly mennyiségű mérési anyag, jóval bővebben, mint amit egy alig kimutatható molekula esetében össze lehet szedni. A korai évek alapja a gondos mérés volt, és a két név adatlapján ma is a mennyiség sora a legbeszédesebb. Amikor valaki egymás mellé teszi a kettőt, éppen ez az összehasonlítás adja a hasznos részletet.

Receptorprofil és a lebontás útja

A profil rövid. A 2-AG teljes agonista a CB1 és a CB2 receptoron, tehát a két fő kannabinoid receptoron teljes aktiválás szerepel a leírásában, nem részleges. A lebontás oldalán egy enzim neve áll az első helyen, a monoacilglicerol-lipáz. A kettő között ott van a kémia: észter a glicerinen, egyetlen arachidonsav-molekulával a középső pozícióban. Ez a négy sor, a szerkezet, a szöveti előfordulás, a receptorprofil és a lebontási útvonal, együtt adja azt, amit a molekulánál ma jól dokumentáltnak nevezhetünk.

Miért lett belőle vonatkoztatási pont

Ha egy molekuláról rögzítve van, hogy a CB1 és a CB2 receptoron teljes aktiválást ad, akkor van mihez mérni a többit. Így lett a 2-AG összehasonlítási alap más vegyületek vizsgálatában, a növényi eredetű kannabinoidokat is beleértve, amelyek ugyanezekhez a célpontokhoz kötődnek. Nem a molekula ismertsége miatt, hanem azért, mert az adatai megvannak. Ami a nevéhez tartozik, pontonként:

• Azonosság: a rövidítés és a teljes név mögött egyetlen, pontosan meghatározott vegyület áll, nem egy vegyületcsalád.
• Szerkezet: arachidonsav a glicerinváz középső pozíciójában, észterkötéssel, ezért a kémiai osztálya észter a glicerinen.
• Szöveti előfordulás: a párból a bővebben jelen lévő tag, és a leírások a bélszövettől az agyszövetig terjednek [1][2].
• Lebontás: a monoacilglicerol-lipáz mint fő enzim, vagyis az eltűnés útvonala is a dokumentált részhez tartozik.
• Összehasonlítási szerep: teljes agonizmus mindkét fő kannabinoid receptoron, és ehhez a ponthoz képest írható le más vegyületek viselkedése ugyanazokon a célpontokon.

Testben keletkező molekula, növényi lista: két külön szótár

A 2-AG nem összetevő. Nem az az anyag, amit egy üvegbe töltenek, és nem szerepel a kenderkivonatok összetevői között sem. Az endokannabinoidok, tehát a 2-AG és az anandamid, a testben keletkeznek zsírsav-építőelemekből, míg a növényi vegyületek a kenderből származnak: két külön lista, két külön adatlap. A név mellé néha több kerül, mint amennyi közölt mérés áll mögötte, és ez a molekula többször is megkapta ezt a fajta leírást. A Cibdol katalógusában 2014 óta kannabinoidokkal készült formulák szerepelnek, a tételes analitikai jegyzőkönyv pedig azt mutatja meg, mi van egy adott üvegben. A téma szomszédságában álló kifejezések máshová tartoznak:

• A kannabinoidok szó a növényi és a testben keletkező vegyületeket egyaránt takarja, ezért mindig érdemes megnézni, melyik csoportról szól a szöveg.
• A kannabinoid rendszer leírásaiban a receptorok, a testben keletkező molekulák és a lebontó enzimek külön rubrikát kapnak.
• A terpének a növény aromás összetevői közé tartoznak, és nem az endokannabinoidok csoportjába.
• A teljes spektrumú CBD jelölés a kivonat összetételéről szól, nem a testben keletkező molekulákról.
• A CO2 extrakció előállítási eljárás, tehát a gyártás oldalán van a helye, nem egy endokannabinoid adatlapján.
• A THC és a CBD különbsége két növényi vegyület összevetése, és külön bejegyzésbe tartozik.
• A CBD kapszula a kiszerelési formák kérdése, vagyis a katalógus rubrikája.
• A „cbd legális” típusú keresés jogi kérdést takar, amelynek a válasza szabályozási dokumentumokban áll.